Visszhang


SZÁVAI Géza Székely Jeruzsálem (2. kiadás)

V. Bálint Éva: Székely Jeruzsálem MAGYAR HÍRLAP, Budapest

Szávai Géza ötvenéves és a székelyföldi Küsmödön született. A nyolcvanas évek végén települt át Budapestre és már több éve vezeti sikeresen feleségével, Ilonával együtt a Pont Kiadót. Több elbeszéléskötete és regénye látott eddig napvilágot. Most a karácsonyi könyvvásárra A Székely Jeruzsálem címû esszéregényével jelentkezett. Ezt a mûfajt jelölte meg õ, az olvasó viszont elbizonytalanodik a mûfaj meghatározásán, mert lehet ez szociográfia, történelmi regény, akár tankönyv és sok minden más. Ahogy a szerzõ írja: Erdély legendásan toleráns földjén - ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett - a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat. A hitújítás lázában Péchi Simon és követõi olyannyira rátaláltak az Ótestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat. És ezzel elkezdõdött a vérségileg nem, de "lelkileg zsidó" székelyföldi emberek szinte hihetetlen története; a székely zsidózók vagy székely szombatosok - így nevezte õket az erdélyi köznyelv - vallásalapító (inkább: átvevõ) útkeresése. A székely zsidózok hite néhány év alatt meghódította Erdélyt, de végül a "bevett vallások" mellett nem tûrték megÉ századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált - már csak két székely faluban õrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a "székely Jeruzsálemben") élt néhány zsidózó család - aztán jöttek a zsidótörvények… Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely zsidózókat. A nyolcvanas évekre három-négy öregasszony maradt hû a hitéhez… Aztán a falu is Ceausescu faluromboló politikájának áldozatául esett. Hiába mentek a székely Jeruzsálem lakói Bukarestbe, hogy a diktátortól kegyelmet könyörögjenek a településnek - kiköltöztették õket házaikból, és a falut elárasztották vízzel. Szávai Géza könyve szépen megírt "kármentõ" esszéregénye, fotókkal dokumentálva, izgalmas olvasmány, látlelet a hûségrõl, a hagyományról s nyomozás az identitás határvidékén. Magyar Hírlap 2000-12-20

<< Vissza