Visszhang

SZÁVAI Géza
Székely Jeruzsálem (2. kiadás)
 
Ferencz Gyõzõ: Isten népéhez tartozni
NÉPSZABADSÁG, Budapest
 
Szávai Géza: Székely Jeruzsálem
A székely zsidózók, a Kemény Zsigmond regényébõl, A rajongókból ismert szombatosok története egyszerre vallástörténeti képtelenség és logikai szükségszerûség. A reformáció lendületében el kellett jönnie a pillanatnak, amikor egy keresztény csoport radikálisan végigviszi a Husz, Luther és Kálvin által elkezdett redukciót, és visszajut az ótestamentumi próféták hitéhez. Képtelenség, mert a zsidó vallást ugyan bárki fölveheti, de attól még a választott nép közé nem tartozik. S ki akar Közép-Európában kívülrõl zsidóvá lenni? Péchi Simon követõi a tizenhetedik század elején nemcsak a keresztény, hanem a zsidó vallást is kikezdték. Ahogy Szávai Géza fogalmaz, „kiiktatták a biológikumot a hitbõl”. Isten népéhez tartozni lelkiismereti kérdés. Erdélyben a császár és szultán szorításában hitükért szenvedõk átélhették a zsidók üldöztetését. És itt terjedt el a szentháromság-tagadó unitárius vallás, amelybõl elágazott a székely zsidózás. De Jézus istenvoltának tagadását még a híresen türelmes Erdélyben sem viselték jól. A szombatosság története – Bethlen Gábor uralkodását leszámítva – az üldöztetés története. Mire a szabad vallásgyakorlás törvényi jog lett, a székely zsidózóknak nyoma is alig maradt. De azt a huszadik századi zsidóüldözésnek sem sikerült teljesen eltüntetnie. Bözödújfalut, a székely Jeruzsálemet, ahol utolsónak maradt három-négy szombatos öregasszony, végül 1989-ben a román hatóságok vízzel árasztották el. Szávai Géza esszéregénye az erdélyi epika szélesen kanyargó stílusában, Tamási Áron, Karácsony Benõ hagyományainak szellemében mondja el a székely zsidózók történetét. Hitelesen okadatolva, de saját – nem szombatos – személyes élet- és családtörténetébe ágyazva. Gazdag fényképanyag örökíti meg a víz alá merült falu romjait. Amelyekhez évente egyszer a kitelepítettek elzarándokolnak a szomszédos Erdõszentgyörgy gettónak csúfolt házsoraiból, élõ emlékmûveiként annak, hogy isten talán igen, de a romantikus nemzetfogalom nem ismer türelmet.
NÉPSZABADSÁG (Budapest), 2001. december 6., Könyvszemle
<< Vissza