Druzsin Ferenc tanulmánykötete a 19. századi szépirodalom olyan alkotóira szeretné irányítani a figyelmet, akik a komikum esztétikai értéktartományában teremtettek érdemeset. A kötet címe az is lehetett volna, hogy "A komikum költészete", hiszen Fáytól Tömörkényig a művészi magaslatra emelt, esztétikai értékekre váltott humor, irónia, szatíra rendkívül gazdag változatait találtam. És találtam a komikumnak azokat a felbecsülhetetlen értékeit, amelyek a népi nevetéskultúra szóbeli vagy írásbeli "műfajai" hatását vagy "áthallását" mutatják 19. századi irodalmunkban. Ám könyvem címe "A nevetés költészete" lett; magával a címmel is szerettem volna ráirányítani a figyelmet arra a tényre, hogy a komikum, amellett, hogy esztétikum, "embertani" probléma. (...) Az esztétikai értékek és a "bensőségérték" mellett egy olyan irányba is szeretnék elmozdulást, mint "humorértésünk" és nevetési képességünk erősítése. Egyvégtében szaporodó jelekből úgy tűnik fel, egyre komorabb (komolyabb, komolykodóbb, mosolytalanabb) lesz világunk, egyre kevesebbet nevetünk. A "nevetésszegény" világ veszedelmére már a 20. század elején figyelmeztetett Eötvös Károly: "Vagy boldogtalan ember, vagy rossz ember az, aki jóízűen nevetni nem tud. Az ilyen embert jól megfigyeljétek. Ha boldogtalan: legyetek részvéttel; ha rossz: fussatok tőle. De ország dolgát, nemzedékek jövendőjét, fiatalok szerencséjét rá ne bízzátok." A könyv azélményközpontú irodalomtanítás című sorozat egyik kötete.
Sorozatszerkesztő: Fűzfa Balázs
Visszhang

DRUZSIN Ferenc: A nevetés költészete
Druzsin Ferenc tanulmánykötete a 19. századi szépirodalom olyan alkotóira szeretné irányítani a figyelmet, akik a komikum esztétikai értéktartományában teremtettek érdemeset. A kötet címe az is lehetett volna, hogy "A komikum költészete", hiszen Fáytól Tömörkényig a művészi magaslatra emelt, esztétikai értékekre váltott humor, irónia, szatíra rendkívül gazdag változatait találtam. És találtam a komikumnak azokat a felbecsülhetetlen értékeit, amelyek a népi nevetéskultúra szóbeli vagy írásbeli "műfajai" hatását vagy "áthallását" mutatják 19. századi irodalmunkban. Ám könyvem címe "A nevetés költészete" lett; magával a címmel is szerettem volna ráirányítani a figyelmet arra a tényre, hogy a komikum, amellett, hogy esztétikum, "embertani" probléma. (...) Az esztétikai értékek és a "bensőségérték" mellett egy olyan irányba is szeretnék elmozdulást, mint "humorértésünk" és nevetési képességünk erősítése. Egyvégtében szaporodó jelekből úgy tűnik fel, egyre komorabb (komolyabb, komolykodóbb, mosolytalanabb) lesz világunk, egyre kevesebbet nevetünk. A "nevetésszegény" világ veszedelmére már a 20. század elején figyelmeztetett Eötvös Károly: "Vagy boldogtalan ember, vagy rossz ember az, aki jóízűen nevetni nem tud. Az ilyen embert jól megfigyeljétek. Ha boldogtalan: legyetek részvéttel; ha rossz: fussatok tőle. De ország dolgát, nemzedékek jövendőjét, fiatalok szerencséjét rá ne bízzátok." A könyv azélményközpontú irodalomtanítás című sorozat egyik kötete. Sorozatszerkesztő: Fűzfa Balázs Visszhang
ISBN: 963931272x Oldalszám: 120 oldal Ára: 3200 Ft Kötés: fûzött	Megrendelem

DRUZSIN Ferenc: A nevetés költészete