A kezdeményezést igen kedvező visszhang fogadta (lásd alább!).

Éltes Enikõ: Pont, s ami mögötte van.
(Romániai Magyar Szó, 2002. aug. 29)
Sepsiszentgyörgyön lehet ismerkedni elõször Erdélyben a Pont Kiadó könyveivel. Nem mintha nem ismerhetnénk már ezeknek a könyveknek egy részét - mert hébe-hóba, itt-ott, ez-az jelen van a könyvesboltokban, de a Pont által kiadott könyvtárnyi könyvet csak itt lehet fellelni, a Pont Fix sarokban, azaz a budapesti Pont Kiadó testvérkiadójának, a Pont Fixnek saroknyi kincsesbányát is kitevõ polcain, ahol majd lapozgatni lehet, olvasni, rendelni, vásárolni is - mert az árak - az elõzetes bejelentések szerint - a mi zsebeinkhez lesznek szabva.
Hétfõn Szávai Géza - nem tudom, kinek kellene bemutatni, de azért megtesszük: hajdanában a bukaresti Hét szerkesztõje, többkötetes prózaíró, kritikus és kiadói ember - és Szávai Ilona tette tiszteletét Sepsiszentgyörgyön, ugyanis õk a megálmodói a szerzõelvû, de inkább hiánypótlásra vállalkozó Pont Kiadónak, és nem csak megálmodói, de létrehozói, éltetõi. A már több mint hét éve beindított kiadó egyre több könyvvel, sorozattal áll az olvasó elé, s legyünk õszinték, mind olyan könyvekkel, amelyek hiányt pótolnak. Vegyük csak a Conflux-sorozatot, amely a kultúrák közelítésére gondolva született meg. Fordítások jelennek meg e sorozatban, többnyelvû könyvek, és könyvek több nyelven. És nem akármilyenek, hanem kiváló szerzõk könyvei. A magyar Mészöly Miklós, Kukorelly Endre, Pomogáts Béla, Polcz Aliane, a román Mircea Nedelciu, Ana Blandiana, a német Franz Hodjak, Richard Wagner és mások kitûnõ, jól megválasztott könyvei több nyelven vannak jelen. A románok magyarul is, a magyarok románul is, de ezen túl oroszul is — az angol és más nyugati nyelvek mellett. Mert ugyan nálunkfelé nem illik az orosszal hivalkodni, az iskolából is kiment divatból, leráztuk, mint elfeledni való, fölöslegesnek tartott, elpiszkolódott rongyot, ám igaza van Szávai Gézának, amikor kijelenti, hogy az orosz kelet felé a közvetítõ nyelv, és mit sem tehet a nyelv, és irodalom, nem hibáztatható azért, amit egy rendszer elmûvelt. És tegyük hozzá - nagyszerû lenne Tolsztoj nyelvén olvasni és érteni mûveit! De hát idõvel majd megfeledkezünk errõl a nagy divatos undorról is, és rájövünk, hogy az orosz is csak egy nyelv, amelyen - nem mellesleg - a világirodalom legcsodálatosabb és legmaradandóbb alkotásai közé sorolható mûvek születtek. E kellõképpen nem jelölt zárójel után térjünk vissza a Ponthoz, amely nem csak keletre és nem csak egymáshoz akar bennünket közelíteni, hanem nyugat felé is, hiszen a kultúrában, a szellemiségben egyenlõek vagyunk - lehetünk - ha ismerjük egymást. Tehát angol, holland, német stb. fordításokban is megjelennek a Conflux könyvek. Mert milyen nagyszerû lehet arra gondolni, hogy ugyanazt a könyvet egymástól távol, idegenek, más-más nyelven olvassák. Valahogy így mondta Szávai, de azt is mondta, hogy a Konflux (Conflux) , a Konfliktus ellentéte is lehetne, mely egymásmellettiséget, együtthangzást, korlátozatlan együttlétezést-együtthaladást jelent.
Aztán ott van a Fordulópont, a gyermekrõl a gyermekért negyedévente megjelenõ folyóirat - folyóirat!?, kézikönyv inkább -, amit ajánlunk szülõknek, pedagógusoknak egyaránt. Itt csak a témákra jeleznénk: Tévé elõtt - védtelenül?, Miért (nem) olvas a gyermek?, Mint a mesében?, Vevõk az erõszakra?, Játék az egész világ?, Mitõl fél a kamasz?, Ki vagyok én? és így tovább, ezekhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a Fordulópont egy-egy száma. Mindenapos kérdések, igaz, de választ találni annál nehezebb, és éppen ezekre keresi a választ, az eligazítást a Fordulópont, akárcsak a Fordulópont Könyvek sorozat, mely segíteni akarással nyújtja könyveit az érdeklõdõ szülõ, a pedagógus felé…
Ilyen könyveket (is) tett hát a Pont Fix polcára a budapesti kiadó, azzal a reménnyel, hogy a Pont Fix is megáll idõvel a lábán és hasonló könyvekkel rukkol elõ, hogy felvállalhatja az erdélyi kultúra közvetítését. A Pont Fix a sepsiszentgyörgyi Pumukli papírárudában kapott helyet, és itt csakis a Pont-könyveket lehet lapozni.
Szávai Géza, amiután bemutatta a Pont Kiadót és könyveit, átadta a Pont Fix igazgatójának, Szonda Szabolcsnak pezsgõpukkanással kísérve ezt a csodálatos birodalmat - és nyilván nemcsak neki, hanem az Olvasónak elsõsorban.

(B.B.) Fix Pont
(Brassó Lapok, 2002. szept. 06)
Nemegyszer keserû szájízzel tapasztalhattuk, hogy az idehaza még eltökélt demokratákként, minden nacionalizmusok esküdt ellenségeiként, s következésként a román–magyar együttmûködés híveiként érvelõ honfitársaink Magyarországra áttelepülve fokozatosan a magyar nacionalisták, gyakran egyenesen a MIÉP oldalára sodródnak. Szávai Gézát, az írót és kiadót mindig is az üdítõ kivételek közé kellett sorolnunk. Õ Magyarországon is a román–magyar együttmûködés, a demokratikus átalakulás elkötelezett híve maradt. Sõt sikeres üzleti vállalkozását, a Pont kiadót is a román–magyar közeledés, a kulturális értékek megismerésének és megismertetésének szolgálatába állította. Az elmúlt évek során tucatnyi román és magyar szerzõ (hogy csak a nemrég elhunytakat említsük, a kiváló román prózaíró, Mircea Nedelciu és Mészöly Miklós) munkáját juttatta el magyar, illetve román fordításban jeles magyar és román írók, kritikusok elõszavával a román, illetve a magyar olvasóhoz. A legjelesebb munkákat a nagy európai nyelveken, angolul, franciául, oroszul is megjelentette. De a kiadó nemcsak a nemzetek és nemzetiségek, hanem a nemzedékek között is megpróbál közvetíteni. Az idõsebb nemzedék problémáiról fõként Polcz Alain thanatológiai (azaz haláltudományi) munkái révén tájékozódhattunk, a leginkább elhanyagolt korosztály, a gyerekek kérdései és gondjai iránti érzékenység pedig idõközben (fõként pedagógusoknak és szülõknek szánt) folyóirattá (Fordulópont), majd egész könyvtárrá (Fordulópont könyvek) dagadt. A sorozatban olyan világhírû munkák láttak napvilágot, mint Remsberg-Saunders Gyermekeink és a stressz, Marcel Frydman Televízió és agresszió, Segal-Simkins Anyunak szüksége van rám, Carole R. Smith: Örökbefogadók és nevelõszülõk, Franciose Dolto A gyermek és a város, Gianni Rodari A képzelet grammatikája, s magyar szerzõktõl Szávai Géza Kétszemélyes költészet, Nagy Mária Ilona A gyermek és a halál stb. címû könyve, melyek minden pedagógus és szülõ érdeklõdésére méltán tarthatnak számot. Eddig csak azt sajnálhattuk, hogy ezek a mûvek jobbára csak Magyarországon és viszonylag drágán voltak hozzáférhetõk. A múlt héten azonban a helyzet megváltozott. A Pont kiadó Fix Pont néven Sepsiszentgyörgyön is üzletet nyitott, egészen pontosan az Iskola utcai írószerkereskedés helyiségében rendezkedett be (a Székely Mikó Kollégium bejáratával csaknem szemben). Érdemes fölkeresni! Aki megteszi, valóban olyan fix pontra lelhet, ahonnan a világ egy új, nem sejtett arcát pillanthatja meg.

Bogdán László: Határok nélkül a Pont Kiadóról és elképzeléseirõl
(Háromszék, 2002. szept. 14)
1. Egy rögeszme genézise. Amikor 1994-ben Szávai Géza bejegyeztette a Pont Kiadót, és ismertette elképzeléseit — amelyekrõl már most az elején illik leszögezni, hogy finoman kifejezve nem voltak sem kisstílûek, sem képzeletszegények —, egy rosszakarója megjegyezte: Rögeszmés õrült! — Ugyan miért? — kérdeztem vissza —, hiszen meg akarja ismertetni a környezõ népekkel egymás irodalmát. Ugyan már — hangzott az ellenvélemény. — Hol van erre igény, és hol van erre pénz?! Erre, barátom, Rotschild vagyona is kevés lenne!… Hát így indult Szávai kiadója, és igen hamar rangot és nevet szerzett magának (s korántsem csak a magyar könyvpiacon). Szávai ugyanis soha nem csinált titkot belõle — a szentgyörgyi Pumukli boltban1 helyet kapó PONT és erdélyi ikertestvére, a PONTfix Kiadó boltját ünnepélyesen megnyitó "hegyibeszédében" is kifejtette —, hogy legelsõsorban azért kellett neki a kiadó, hogy végre nyugodtan adhassa ki saját mûveit. Szávai elbeszélõ és tanulmányíró. Kéziratai idõközben felgyûltek, itthon megjelentetett könyvei Magyarországon teljességgel ismeretlenek voltak. Önironikusan Balzac példájával hozakodott elõ, miszerint a nagy francia regényíró is azért vásárolt nyomdát, hogy kiadhassa örökbecsû mûveit, s mivel a nyomdának mûködnie kellett, s nyomdászai a nyakára jártak, éjt nappá téve írt, csak írt, hogy eleget tehessen az elvárásoknak…
Csakhogy Szávai nem állott meg itt, már a kezdet kezdetén meghirdette ama programot, amely teljességgel összetéveszthetetlenné és egyedivé tette kiadóját, s ismételjük, korántsem csupán a (lehetõségei által igen behatárolt) magyar könyvpiacon.
Mi a CONFLUX program lényege? Maga Szávai programját meghirdetõ nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy "…közösségek és kultúrák egymás mellett létezése nem volt konfliktusoktól mentes a történelem folyamán. A huszadik század végére azonban összezsugorodott a világ (minden elérhetõbbé vált) — a globálisnak nevezett gondolkodást ma már a mindennapi élet dimenziójában is szükségesnek érezzük. Ennek az évtizednek a végén sem az egyének, sem a közösségek nem élhetnek elszigetelten. Sejtéseink és reményeink szerint: a különféle kizárólagosságok nem determinálhatják az emberi gondolkodást és cselekvést. Minden bizonnyal eljött a mellérendelés elvének korszaka. Ez a meggyõzõdés indította útjára a PONT Kiadó CONFLUX nevû programját. A KONFLIKTUS ellentéte — legalábbis a szellemi, kulturális vonatkozások rendszerében! — a KONFLUXUS (CONFLUX) lehetne, mely egymásmellettiséget, együtthangzást, korlátozatlan együttlétezést-együtthaladást jelent. A CONFLUX program keretében jelentõs, érdeklõdésre számot tartó mûveket adunk közre több nyelven. A program, örömünkre, legnagyobb érdeklõdést kiváltó vonulata az a könyvsorozat, amelyben a kelet-közép-európai irodalmak mûvei jelennek meg, közel azonos idõben, azonos borítóval, és a »fogadó nyelvek« irodalmának egy-egy alkotója írja az utószót."
Hát erre mosolyogtak gúnyosan a rosszakarók és a jóakarók (akikbõl tájainkon soha nincsen kevés)…
Aztán megjelent egy Mészöly-prózakötet — a bûbájos Szerb Antal Utas és holdvilágára mesterien rájátszó itáliai novellával, a címadó Oh, che bella notte-val, a zseniális Magyar novellával, a Magasiskolával és annak itt elõször megjelentetett Solymok csillagvilága címû mûhelytanulmányával, ahol Lilikrõl is lehull a maszk, és a nagy magyar solymász a maga jelenvalóságában mutatkozik meg, átvilágítva a korszakot is, amelyben élnie adatott. A kötet románul is megjelent (elõkészületben orosz és angol nyelvû fordítása), és váratlanul nagy sikert aratott. Igaz, ami igaz, Mészölyt már régen meg kellett volna jelentetni románul, hiszen jelentékeny regényeinek, elbeszéléseinek egy része tájainkon játszódik (!). Hogy itt csak a Pontos történetek útközbenre és folytatására, az Öregek, halottakra gondoljuk, vagy Az atléta halálára s olyan novellákra, mint az Idegen partokon vagy a Teréz krónikája. A román irodalom fölfedezte az írót, azóta megjelent a Saulus címû regény is, s egy vékonyka tanulmánykötet: Az ember, aki megölt. Mészöllyel párhuzamosan jelentette meg a Pont Kiadó az akkor még élõ Mester utószavával a mai román irodalom azóta szintén az "elágazó ösvények kertjébe" távozó prózaírójának, Mircea Nedelciunak a novelláskötetét Jeny, avagy a szépséges irodistalány balladája címmel, s kiadták a nagy viharokat kiváltó, állandóan a támadások kereszttüzében álló Horia-Roman Patapievici esszéit is. A Biró Béla fordításában megjelenõ Nézz vissza haraggal! címû könyvet e hasábokon már bemutattuk, külön érdekessége, hogy az a Konrád György írt hozzá igen meleg hangú utószót, akinek elsõ s sokak szerint máig fontos regénye, az eredetileg csak megcsonkítva kiadott A városalapító oroszul jelent meg (!), s készül román fordítása is…
Szávai több nyelven jelentette meg a mai román költészet nagyasszonyának, Ana Blandianának a verseit, kiadta a Romániából vele majdnem azonos idõben, a nyolcvanas évek végén Nyugatra távozó s itthon fõként költõként ismert Richard Wagner Kõomlás Bécsben címû regényét, s készül a szerzõ romániai élményeibõl ihletõdõ tanulmánykötetének többnyelvû kiadása is…
Szávai Séta gramofonzenére címû regénye oroszul is megjelent, a PONT Kiadó tehát betört az orosz piacra! A Sétához az az Alekszandr Melihov írta az utószót, akinek Az igazi férfi, avagy Erósz és Thamatosz címû regénye magyarul is megjelent Kukorelly Endre utószavával, akinek viszont A memória part címmel románul adták ki a verseit. Az utószót Simona Popescu írta, neki a kiadó által elindított (s az erdélyi ikertestvért, a PONTfixet létrehozó) Szonda Szabolcs fordításában jelent meg Xilofon címû verseskönyve.
A kör pedig láthatólag egyre tágul.
Megjelent egy másik erdélyi német írónak, Franz Hodjaknak is egy novelláskötete: A folyosón, Szávai utószavával, tervezik Markó Béla verseskönyvének megjelentetését magyar és angol nyelven. "A lista korántsem teljes — fogalmaz óvatos derûlátással említett nyilatkozatában, kiadói ars poeticájában Szávai —, csupán jelzés értékû. Bízunk nemcsak az írói, hanem az olvasói szolidaritásban is, hisszük, hogy az olvasó közérzete szempontjából sem közömbös, ha tudja: ugyanazt a könyvet (ugyanolyan borítóval) ugyanabban az idõben több nyelven forgathatják Londontól Moszkváig."
A CONFLUX program keretében idõközben olyan klasszikus magyar költõk jelentek meg idegen nyelveken, mint Kölcsey Ferenc, akinek Ábránd címen románul is kiadták a verseit (!), vagy Babits Mihály, akinek szintén románul jelent meg remekmûve, a Jónás könyve, de megjelent párhuzamosan magyarul és szlovákul Nemes Nagy Ágnes verseskönyve, tervezik Ady vagy Pilinszky többnyelvû kiadását is.
Ötletben láthatólag nincsen hiány.
Idõközben azonban kirajzolódott a kiadó másik profilja is.
2. Fordulópont. A több nyelven kiadott CONFLUX program keretében jelent meg s aratott nagy sikert Polcz Alaine Asszony a fronton címû önéletírása. A könyv — amely a dicsõséges Vörös Hadsereg magyarországi mindennapjairól (zabrálás, erõszak) is szól, megjelent románul (Ana Blandiana meleg hangú utószavával) és oroszul is; készül holland és német fordítása…
A pszichológus különben a PONT egyik állandó szerzõje, s könyvei a Gyermekekrõl-gyermekekért programot is erõsítik, hiszen Szávai szerint kiadója "…az utóbbi öt évben a nagy általánosságban gyermekkultúrának nevezett jelenségkör lényegének átgondolását (is) célként tûzte ki. A kiadó Gyermekekrõl-gyermekekért programja hiánypótló szerepre vállalkozik; hiszen a rendszerváltozás nagy vesztesei a gyerekek; joggal és indokoltan megszûnt szervezeteik, intézményeik helyett nem keletkeztek mások. És a hirtelen piacelvûvé vált környezetben — remélni kellene, hogy csak átmeneti idõre — a gyerekek magukra maradtak."
Ám Szávai ismeretében — õ tudja, hogy nem maradhatunk örök idõkig reménykedõk, várván a sült galambot, nagyon hamar a balkáni gerlék szarhatnának le, bocsánat! — eldönthetjük: õ már döntött, nem vár, nem szeret várni! Túl sokáig ültették a kispadon ahhoz, hogy ne próbálkozzon, ha már a pályán van… "…a Gyermekekrõl-gyermekekért program nem létezõ intézményeket pótló könyvsorozatokkal sietett a gyermekekkel foglalkozók (és mivel mindannyian valakinek a gyerekei vagyunk, és majdnem mindannyiunknak vannak gyerekei, tehát): szülõk és szakemberek segítségére… Az Európai Unió elõírásainak teljesítését (sokáig késlekedõ magyar gyermekvédelmi törvény stb.) könnyítõ Gyermekvédelmi kiskönyvtár sorozattól a gyermeklélektan és a gyermekkultúra elméleti és gyakorlati problémáit szemléletesen és közérthetõen vázoló sorozatainkig a jelenségkör Magyarországon kevéssé vagy egyáltalán nem ismert témáit sorra vettük-vesszük a Gyermekekrõl-gyermekekért program keretében." Hamarjában csak Frank Newman: Gyermekek krízishelyzetben; Polcz Alaine: Élet és halál titkai; Judy Tatelbaum: Bátorság a gyászhoz; Alain Louyot: Gyerekek fegyverben; Gianni Rodari: A képzelet grammatikája; Marie Franca Botte: Egy gyermek ára; Bonnie Remsberg—Antoinette Saunders: Gyermekeink és a stressz; Julia Segal—John Simkins: Anyunak szüksége van rám címû könyveit említhetjük ahhoz, hogy a kedves olvasó a maga valóságában is élénken el tudja képzelni ezt a változatos könyvsorozatot, a Fordulópont könyveket, melyek között két olyan, a tévénézés "betegségével" foglalkozó, a nemzetközi irodalomhoz jegyzett könyv is áll, mint Marcel Frydman: Televízió és agresszió vagy Joze Vogring: A tévénézõ címû kötete.
A sorozatot egy negyedévente megjelenõ folyóirat, a Fordulópont "támogatja". A Szávai Ilona szerkesztésében megjelenõ folyóirat tematikus számokat ad ki! Nézzük az eddigi címeket, mert elgondolható, hogy milyen problémaköröket is járnak körül. 1. Tévé elõtt — védtelenül; 2—3. Miért (nem) olvas a gyermek?; 4. Mint a mesében?; 5—6. Vevõk az erõszakra?; 7. Játék az egész világ?; 8. Válságban az olvasás?; 9. Mitõl fél a kamasz?; 10. Ki vagyok én?; 11. Az (olvasni) tudás — hatalom?, 12. Nemek (h)arca?; 13. Veszteségek nyeresége?; 14. Együtt vagy külön?; 15. Kié a gyermek?; 16. Parttalan kamaszkor?… Szávai megjegyzi, hogy "…Gyermekekrõl-gyermekekért programunkkal (könyvsorozatainkkal, folyóiratunkkal és rendezvénysorozatunkkal) a felnõttek számára kínálunk elemzéseket a gyermekek világáról, a gyermekek szükségleteirõl, hogy szülõk, pedagógusok, az értük felelõs intézmények illetékesei tájékozódni tudjanak, és értelmezni legyenek képesek azt a világot, amelybõl a gyerek kinõ, és amelybe belenõ." Ez világos program, s mögötte nyomatékként ott vannak a könyvek s egy igen izgalmas, érdekes, újszerû folyóirat. Szávai munkatársainak köre egyre bõvül, szakemberek, fordítók kapcsolódnak be az írók mellett a sorozatokba. Kíváncsi vagyok, most, nyolc esztendõ után az akkori fanyalgó bírólája hogyan látja mindezt. Igaz, közben változott a lemez, most Körösi P. József Palatinusára, Noranjára vagy Balázs Tibor kiadójára, a Littera Novára célozva sokan dühösen acsarognak, miszerint "a gátlástalan erdélyi maffia" szállotta volna meg "a védtelen és kiszolgáltatott" (?) magyar könyvkiadást…
De ez már egy másik történet.
Végezetül még két könyvre figyelmeznénk. Az egyik a kiadó igazgatójának fõ mûve, a vaskos, gyönyörû kiállítású, már két kiadásban is megjelenõ, élénk kritikai visszhangot kiváltó esszéregény, a székely szombatosok sorsát körüljáró Székely Jeruzsálem (amelynek szintén készülnek idegen nyelvû fordításai)…
Szávai e könyvét Periszkóp rovatunkban már bemutattuk, Méliusz József frissen, az idei könyvhétre megjelenõ utolsó mûvét, a haláláig írott céduláskönyvet, az Egyszemélyes kávéházat még nem. Méliusz öregen és betegen, haláláig írta feljegyezéseit, melyekbõl döbbenetes és tragikus sorsa rajzolódik ki. A Jitgadal elégia különben egyszerre négy nyelven a CONFLUX elsõ könyvei között jelent meg, s Szávai meleg hangú elõszót is írt a könyvhöz, számomra is mintaszerûen megvilágítva a Méliusz-rejtélyt: börtönévei alatt tûnhetett el Méliusz szagló- és humorérzéke, ezért azután sérülékenysége… De hát el lehet képzelni. ,,Én komolyan gondoltam — vallja Szávai —, amit életemben egyetlenegyszer Méliusznak is elmondtam: személyisége nem igazán kedvez az életmû fogadtatásának. Nem akartam bántani, csupán õszinte voltam…" Tudnunk kell azonban, hogy lassan eljön a Méliusz-mû újjászületésének ideje is, s utolsó elõtti könyve, A Hétben 1991—92-ben folyamatosan megjelenõ Zsilava nem volt kávéház könyvalakban még mindig kiadatlan (?). S hogy a tervek ne maradjanak papíron, arról gondoskodik Szávai és hûséges társa, Ilona, akik — úgy is, mint Erdélybõl Magyarországra áttûnt Phylemon és Bauciszok (ez sem új a nap alatt, lásd a Püski házaspárt) — valóban nem ismernek határokat… Övék a jövõ…