SZÁVAI Géza 1950-ben született a székelyföldi Küsmődön. A nyolcvanas évek végétől Budapesten él. Fontosabb művei: Séta gramofonzenére (regény), Oszlik a bál (regény), Utóvéd (regény), Ki látott minket meztelenül? (regény), Lánc, lánc, Eszterlánc (vázlat a gyermek világáról), Helyzettudat és irodalom (esszé), Kivégzősdi (elbeszélések), Burgum Bélus, a mesterdetektív (humoros áldetektívregény-sorozat gyerekeknek). A Székely Jeruzsálem: esszéregény az identitásról. Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett - a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat... A hitújítás lázában Péchi Simon és követői olyannyira rátaláltak az Ótestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat. És ezzel elkezdődött a vérségileg nem, de \"lelkileg zsidó\" székelyföldi emberek szinte hihetetlen története; a székely zsidózók vagy székely szombatosok - így nevezte őket az erdélyi köznyelv - vallásalapító (inkább: átvevő) útkeresése. A székely zsidózók hite néhány év alatt meghódította Erdélyt, de végül a \"bevett vallások\" mellett nem tűrték meg... Századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált - már csak két székely faluban őrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a \"székely Jeruzsálemben\") élt néhány zsidózó család... Aztán jöttek a zsidótörvények... Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely zsidózókat. A nyolcvanas évekre három-négy öregasszony maradt hű a hitéhez. Aztán a falu is Ceausescu faluromboló politikájának áldozatául esett. Hiába mentek a székely Jeruzsálem lakói Bukarestbe, hogy a diktátortól kegyelmet könyörögjenek a településnek - kiköltöztették őket házaikból, és a falut elárasztották vízzel. A nagy sikerű esszéregény már második kiadását érte meg.
Visszhang

SZÁVAI Géza: Székely Jeruzsálem (2. kiadás)
SZÁVAI Géza 1950-ben született a székelyföldi Küsmődön. A nyolcvanas évek végétől Budapesten él. Fontosabb művei: Séta gramofonzenére (regény), Oszlik a bál (regény), Utóvéd (regény), Ki látott minket meztelenül? (regény), Lánc, lánc, Eszterlánc (vázlat a gyermek világáról), Helyzettudat és irodalom (esszé), Kivégzősdi (elbeszélések), Burgum Bélus, a mesterdetektív (humoros áldetektívregény-sorozat gyerekeknek). A Székely Jeruzsálem: esszéregény az identitásról. Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett - a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat... A hitújítás lázában Péchi Simon és követői olyannyira rátaláltak az Ótestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat. És ezzel elkezdődött a vérségileg nem, de \"lelkileg zsidó\" székelyföldi emberek szinte hihetetlen története; a székely zsidózók vagy székely szombatosok - így nevezte őket az erdélyi köznyelv - vallásalapító (inkább: átvevő) útkeresése. A székely zsidózók hite néhány év alatt meghódította Erdélyt, de végül a \"bevett vallások\" mellett nem tűrték meg... Századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált - már csak két székely faluban őrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a \"székely Jeruzsálemben\") élt néhány zsidózó család... Aztán jöttek a zsidótörvények... Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely zsidózókat. A nyolcvanas évekre három-négy öregasszony maradt hű a hitéhez. Aztán a falu is Ceausescu faluromboló politikájának áldozatául esett. Hiába mentek a székely Jeruzsálem lakói Bukarestbe, hogy a diktátortól kegyelmet könyörögjenek a településnek - kiköltöztették őket házaikból, és a falut elárasztották vízzel. A nagy sikerű esszéregény már második kiadását érte meg. Visszhang
ISBN: 9639312339 Oldalszám: 450 oldal Ára: 4800 Ft Kötés: kötött	Megrendelem

SZÁVAI Géza: Székely Jeruzsálem (2. kiadás)