Látogatók száma: 1 ALBERT Gábor: A lineáris ember
Tartalom:


Fázsy Anikó:
"Miért hagytuk, hogy így legyen?"




Tellér Gyula:
Megjegyzések Albert Gábor: A lineáris ember c. esszégyûjteményérõl

Tüskés Tibor:
Kedves Gábor,


Kérlek, engedd meg, hogy ebben a formában is szívbõl megköszönjem ajándékodat, a közös cím alá foglalt három esszét. Elõször is: kitûnõ gondolat volt ennek a három, egymásra épülõ, vagy egymásból következõ írásnak közös kiadása. Sok efféle, gondolkodtató kiadványra lenne szükség. Amit a vonatban, vagy az íróasztal mellett pár óra alatt el lehet olvasni.

Leginkább a Fukuyama-kritikával tudok egyetérteni, érvelésed logikus és leleplezõ. A világ jövõjét illetõen én is optimista vagyok. A "vég" is az Isten, a Teremtõ kezében van, és nem a "látnokok", a világmagyarázók "ízlésétõl" függ. Az Európa-gondolat már többet foglalkoztatott, de a legtöbb izgalmat a harmadik dolgozat keltette bennem. Erre persze én is csak személyes megközelítésben s hasonló terjedelemben tudnék reflektálni. Talán jelzi álláspontomat, hogy én az 1989–1990-óta történteket a "rendszerváltás kísérletének" szoktam nevezni. Igen, egy kísérletnek vagyunk résztvevõi, részben alakítói, részben elszenvedõi.

És az elmúlt 15 év értelmezése, értékelése is majd az idei áprilisi voksokban fog testet ölteni. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a demokráciára azok tanítanak, akik a diktatúra csinálásának a mesterei. Saját eszményeimben (kipróbált és megszenvedett!), elveimben nem kételkedem. De kétségeim vannak egy tízmilliós populáció mérlegelõ és józanul ítélõ, felelõsséget vállaló magatartásában. Mondom: három hónap múlva okosabbak leszünk. "Addig tarts ki, lélek…"

Köszönöm, hogy írásaid ezek fölött a gondok fölötti töprengésre késztettek.

Szíves baráti üdvözlettel:

T. Tibor

2006. febr.6.